Alapvetően az eddigi felkészülési meccsekkel kapcsolatban annak örüljünk, hogy csak felkészülési meccsek :) A gárda jól leplezi erényeit, és felkészül, hogy az őket lebecsülő, nagy arccal felvonuló csapatokkal feltörölje a grundot.

A projekt alapvetően egyszerű, és ezt Rabah Saadane szövkap meg is mondta: a majdani ellenfelekhez hasonló stílusban játszó csapatokkal gyakorolni. Így jött még márciusban Szerbia (Szlovéniára készülve) és pár napja Írország (l. még Anglia meg USA).

A szerbiai meccsen olyan bakiparádét sikerült védelmileg előadni, amit még a legjobb, gyepesgabival felszerelt magyar csapat is csak legjobb napjain tud. Vigasznak mondhatnánk, hogy nem az első számú kapus Chaouchi úszik olyan szépen a levegőben a labda mellé az első gólnál (és nyúl a labda mellé a védhető 3. gólnál), hanem Gaouaoui, de mivel az Afrika egyik legjobb kapusának tartott Chaouchi el van tiltva a feltehetően létfontosságú szlovén meccsen (az Afrikai Nemzetek Kupája öröksége...), a vigasz igen relatívnak tűnt. Szóval az eredmény a nem túl hízelgő 0-3 - érdemes megnézni 2:13-nál az algériai szurkoló arcát.

Most az írországi meccsre egy hetes közös olaszországi edzőtábor után futott be a csapat - és ha már befutás, akkor belefutottak még egy remek 0-3-ba. Ezúttal Chaouchi védett, és ha már arra járt, beszedett ő is egy potyát az első gólnál (ami egyébként les volt), és bár jól jött ki, rossz helyre ütötte a labdát a másodiknál.

De azért még ne temessük a csapatot :) Nézzük, miért is ne.

1. A magyarok tudják a legjobban, hogy mekkora különbség van vb-felkészülés és vb között. Lásd még magyar-brazil 3-0 stb. Ráadásul az ír meccsre egyenesen edzőtáborból érzeztek, szóval fáradtság meg minden felhozható ürügyként.

2. Szerbia osztályokkal van Szlovénia fölött. (Bár mióta kikaptak a maoriktól, ezen egy kicsit elgondolkodtam.)

3. Az írek egyszerűen nem számítanak jelen pillanatban. Saját privát vb-t játszanak, minden vb-résztvető csapat ellen úgy állnak ki, hogy bebizonyítsák, nekik ott kellett volna lenniük. A meccsek előtt vérrel kevert Guinnesst isznak, lelkiállapotuk bárki ellen legnkább egy magyarok elleni meccsre készülő szerb vízilabdázóra emlékeztet, és jelen állapotukban bárkire veszélyesek lennének. (Majd egyszer meséljék el a nagy "ott lenne a helyünk" lendületben, miért játszottak annyira szarul az ír-francia odavágón, mert az igaz, hogy a visszavágón szabálytalan gól döntött, de az odavágón 3-4 góllal kellett volna kikapjanak.)

4. A jelentések szerint nem volt (mindig) reménytelen a játék. Hátul akadozik a gépezet, még nem állt össze az ideális hátvédsor - az első két meccsen ráadásul meg kell küzdeni Belhadj hiányával is. Kapusposzt is kicsit kérdésessé vált a potyák sorozata után. De elöl gurultak a támadások, Djebbour jó lesz target man-ként, Ziani is remélhetőleg megtalálja magát lassan a felemás szezon után.

5. Hogy is mondjuk... Dél-Afrika, az nekünk hazai pályának minősül. Amíg mindenki másnak elfő a feje, a csapat épp hogy felélénkül (nem véletlenül most már otthon készülnek - teljesen alkalmas). Az algériai asszonyok már készülnek a csujogatással, a csapat pedig e remekbe szabott félrevezető hadművelet után simán veszi az első kanyart - amit minimális célnak tekinthetünk.